A Nagy Imre Társaság is kéri, hogy Szijjártó hívja be az orosz nagykövetet az 1956-os forradalmat lefasisztázó tankönyv miatt
A magyar külügyminiszter ezt még mindig nem tette meg.
A magyar külügyminiszter ezt még mindig nem tette meg.
Miközben paksi beruházás néven zajlik az egyre pimaszabb átverés, az államközi itt a piros, hol a piros játék, az ellenzék figyelmét más köti le. A kormány magánzsebeket töm, mert teheti. Politikai és civil ellenzéke pedig elfogadja ezt és támogatja. Mert máshoz – elszámoltatáshoz – sem eszköze, sem kedve sincs. Vélemény.
“Továbbra is magyar és továbbra is szuverén” külpolitikát ígért az éves nagyköveti értekezleten Szijjártó Péter külügyminiszter. A politikus két témát részletezett, amivel kapcsolatban a "liberális mainstream" nyomásgyakorlására számít: az ukrajnai háborúval kapcsolatos külpolitika, és az, hogy az ország “a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává” válik, amivel az akkumulátoripari nagyhatalommá válás szándékára utalhatott.
Szijjártó Péter a bejelentéskor azzal büszkélkedett, hogy 2023-ban megduplázódhat a tavalyi év 6,5 milliárd eurós beruházási rekordja.
Szerinte nincs szó a paksi projekt kiszervezéséről, bár azt elismerte, hogy a kivitelezési szerződés módosítására már “nem kell annyi miniszteri engedély".
A külügyminiszter szerint erről még vitázni sem hajlandók.
Informális találkozót tartanak az uniós külügyminiszterek a spanyol elnökség szervezésében Toledóban. Az EU megpróbált közvetíteni Magyarország és Ukrajna között, de az ukránok nem ültek egy asztalhoz Szijjártó Péterrel. A magyar külügy az ukrán uniós csatlakozás és a fegyverszállítások finanszírozásának blokkolásával válaszolt.
A főpolgármester szerint „a hallgatás beismerés, a kiállás kötelesség”, és be kellett volna rendelni az orosz nagykövetet.
A beruházást Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be.
Két nap hallgatás után megszólalt a külügy az 1956-os forradalmat fasiszta lázadásnak nevező orosz állami tankönyv ügyében: államtitkári szinten nyilatkozták, hogy egyértelmű, mi volt 56-ban, úgyhogy erről nem nyitnak vitát senkivel. Pedig hét éve még beleálltak az ügybe. Közben jobboldali véleményformálók is jelezték nemtetszésüket.
A külügyminiszter világmegfejtése hemzsegett az önellentmondásoktól, de hozta a tőle megszokottat: rugdalta a Nyugatot, magasztalta a Keletet. Csak arra nem válaszolt, hogy akkor mit is keres Magyarország a nyugati szövetségi rendszerekben.
Az indok: háborús veszélyhelyzet.
Szinte minden évben elhangzik, hogy a következő (vagy azutáni) évben már aztán biztosan megindul a paksi bővítés kivitelezése. Csakhogy a teljes beruházás megindításához szükséges érdemi engedély még mindig nincs meg.
A kijelölt budapesti ukrán nagykövet hamarosan megérkezhet.
Szijjártó Péter hétfőn környezetvédelmi, illetve diplomáciai képzési együttműködési megállapodást írt alá Katarral.
Erdogan december 18-án ismét Budapestre látogat majd, akkor írják majd alá ugyanis a kiemelt stratégiai partnerség megteremtéséről és a kölcsönös veszélyhelyzeti segítségnyújtásról szóló megállapodást.